Gyerek a családban
Ha gyerek érkezik a családba, jelentősen megváltoznak a szerepek, még emberi viszonylatban is.
Az a kutya, aki nincs megfelelő szerepkörben kezelve (kutyaként), váratlan és kiszámíthatatlan viselkedésekre képes ilyenkor. Az időbeosztás és a gazda figyelmének fókusza jelentősen megváltozik, ez okozza a kutya "helytelen" viselkedését.
Még ott is, ahol a kutya megfelelő, alárendelt szerepben van, fontos a két fél (kutya és gyerek) összeszoktatása, a kölcsönös megértés egymás számára. A gyerekek ugyanis méretük, mozgásuk, hangjuk miatt félreérthetőek lehetnek a kutya számára!
Felelősség minden esetben a gazdán van, ugyanis a megfelelő szerepkör kialakítása, illetve a gyerek és a kutya egymáshoz való közeledésének a mikéntje az ő feladata.
Néhány tipp, hogy működjön:
- A kutyával megértetem, hogy az időm és a figyelmem nem mindig az övé, hiába vagyunk egy légtérben.
- Ismerem a kutyám testbeszédét, értem őt és érthető vagyok számára.
- Figyelem a két fél reakcióját, nem engedem, hogy bármelyikük megijessze a másikat.
- Nem engedem, hogy a gyermek önkéntelenül is fájdalmat okozzon a kutyának.
- Nem hagyom magukra őket.
Kezdetben a gyerekek még nem tudják a finom motoros mozgásokat, mellyel nem szándékosan, de óhatatlanul fájdalmat okozhatnak a kutyának. Ez félreértéshez, védekezéshez, félelmi agresszióhoz vezethet.
Nagyon fontos, hogy a találkozások során a gazda minden esetben kontrollálja és segítse (akár elmagyarázással) a kölcsönös értést!
Az a kutya, aki önvédelemből okoz sérülést, nem hibás!
A nem megfelelő kutya-gazda viszonyban lévő kutya prédának tekintheti és súlyosan megsebesítheti a gyereket (Ezek a jelenségek fajtától függetlenül bekövetkezhetnek).